Így fogok kínai nyelvvizsgát csinálni egy hónap alatt

Alig egy hete arra adtam a fejem, hogy egy hónap alatt kínai nyelvvizsgát teszek. A bátor kijelentést alapos tervezés kellett hogy kövesse – noha a három hónapos orosz tanulás alatt sikerült 200 órát beletennem a nyelvbe, a bővített kínai alapfokú nyelvvizsgához 150-200 óra tanulást javallanak, és akármekkora időmágus vagyok, ezt még én sem tudom beleszuszakolni egy hónapba.

Úgyhogy más megoldás után kell néznem: megnézni, hogy hogyan lehet lecsökkenteni a javallott 200 óra tanulási időt a minimumra, amivel átmegyek még a vizsgán. Ehhez pedig a mérnöki megközelítést fogom alkalmazni, Tim Ferriss nyomán. Lássuk, hogyan tervezem meghackelni a nyelvvizsgát!

A DiSSS formula

Deconstruction (Lebontás) – Mik a kínai nyelv minimálisan megtanulható egységei/darabjai?

Selection (Kiválogatás) – A Pareto elv mentén mi az egységek 20%-a, amely a kívánt eredmény (legalább) 80%-t adja?

Sequencing (Rendezés) – Milyen sorrendben kell ezeket az egységeket megtanulni?

Stakes (Tétek) – Mi fogja garantálni, hogy végig is csinálom, amit eltervezek?

A fentiek lehetséges, hogy egy kis magyarázatra szorulnak, ezért lássuk bővebben, hogy miről is van szó.

Lebontás

A kínai nyelv rendkívül logikus, szinte lebontásra tervezték:

Írásjegyek

Az elcsépelt közmondás szerint a kínai nyelv a legnehezebb a világon, sápadt arcú halandó azt nem tanulhatja meg, bla bla bla, különben is, több mint 25000 írásjegy (egyes szótárak szerint 50000, sőt van olyan is, amely 100000 karakterről számol be) van benne, aminek már neki sem érdemes futni.

Ha azonban vetünk egy közelebbi pillantást a nyelvre, láthatjuk, hogy a mindennapi funkcionáláshoz elégséges nagyjából 2000 írásjegyet megtanulni (máris megszabadultunk a 90%-tól).

Kiejtés

Sajnálatos módon minden írásjegyhez külön kiejtés is tartozik, amelyre az írott alak nem ad egyértelmű nyomot, ami nagyjából azt jelenti, hogy egyenként meg kell tanulni minden karakter kiejtését is. Ha számosítom, ez azt jelenti, hogy 2000 karakter + 2000 kiejtés. Aú.

Nyelvtan

Ahogy azt már láttuk, a kínai nyelvtan marha logikus, nyelvtana pedig annyira kristálytiszta és egyszerű, hogy a lelkes nyelvtanuló ódákat akar zengeni Konfuciusznak.

Nincsenek nemek, nincsenek ragozások, nincsenek egyeztetések, de még igeidők sem. Az egyetlen kacifántos dolog az osztályozó írásjegyek elsajátítása lehet, de ezekből sincs olyan sok, valamint ezen a szinten még nem is kell több 3-4-nél. Pro tipp, ha esetleg mégis problémád lenne velük, akkor használd a 个 írásjegyet (illetve a kiejtett alakját), meg fognak érteni.

Kiválogatás

Most jön a lényegi rész. Ennyi karaktert, kiejtést és a hozzátartozó nyelvtant mind bevágni 1 hónap alatt még Einsteinnek sem menne, ezért kicsit meg kell húzni a nadrágszíjat. Igen, de mit NE tanuljak meg? Lépjünk egyet hátra és nézzük meg mi a cél:

Letenni a HSK2-es vizsgát.

Vessünk egy közelebbi pillantást a követelményre:

A HSK2-es szintjén nem kell írni, mindössze olvasás és hallás utáni szövegértés van (ez már eleve a 80/20-as szabály használata, hiszen Magyarországon csak papír alapú írásbeli vizsga van, kínai írásjegyet kézzel írni 2013-ban pedig tanuljon meg az, akinek egy napja 25 órából áll.Az internetes alapú vizsgán lehet gépelni, amely NAGYBAN megkönnyíti ezt a részt. Mivel a HSK2-n nincsen írás, ezért ezzel egyelőre nem is foglalkozunk).

Mindegyik részre 100-100 pontot lehet kapni, a minimális, amivel át lehet menni a vizsgán 120 pont, megkötés nincs, hogy hogyan kell ezt összeszedni.

A hallgatásnál 35 kérdés van (erre 25 perc van), az olvasásnál 25 kérdés (amelyre 22 perc van).

A fenti részből világos, hogy ha valaki elsajátítja a javallott 300 szót (összesen 349 írásjegy), valamint pontosan tudja, hogy mire számítson, akkor esélyes egy elég jó pontszám az olvasásnál.

A hallás utáni szövegértés már nehezebb dió, hiszen itt nincs mese, tréningezni kell a fület az új nyelv új hangjaira, abból röptében összeállítani, hogy miről is van szó – nem könnyű.

Ráadásul egy részt csak kétszer játszanak le, így ha nem sikerült megérteni, akkor bukó a kérdés. Az olvasásnál ezzel ugye nincs probléma, ott a 22 percen keresztül addig nézegetünk egy-egy kérdést, amíg akarunk (illetve blokkosítva, ötpercenként van váltás, de azon belül szabadon mozoghatunk.)

Tehát, mivel ennyi idő alatt én a minimumra törekszem, ezért úgy döntöttem, hogy az olvasásra fogok jobban rágyúrni, hiszen itt lehet kisebb energia befektetéssel könnyebben és több pontszámot elérni (már megint a 80/20-as szabály!).

A minimálisan megtanulandó írásjegyek

A kínai kormány volt olyan kedves és közölt egy listát, hogy melyik az a 300 írásjegy, amelyet tudni kell a HSK2 letételéhez, a memrise.com pedig volt olyan szíves, hogy ezt csodaszép és logikus (HSK 1, HSK2) sorrendbe állította.

A minimálisan megtanulandó hangok

Ideális esetben, ha az olvasáson 100 pontot érek el a 100-ból, akkor a hallás utáni szövegértésnél már csak 20 pontot kell szereznem és meg is van a vizsga. Természetesen ez optimista számolás, amely egy ilyen megközelítésbe nem fér bele. Biztosra kell mennem, de éppen csak annyira, hogy meglegyen a vizsga és pont beleférjek a 30 napos tanulásba.

Ezért úgy döntöttem, hogy külön nem foglalkozok a hangok/kiejtés tanulásával, hiszen rengeteg időt venne igénybe, csak annyira, amennyi rám ragad (pl. a memrise kurzuson hang is van, így hallok minden írásjegyet kiejtve, valamennyi amúgy is megmarad), sokkal inkább a kulcsdolgok kihallására fogok fókuszálni.

HSK2 példavizsgák tömkelegét átnyálazva arra jutottam, hogy a számokat, hetek napjait, az órát, pár szakmát, hobbit, időjárást és kulcsszót (hogy, mikor, mit, stb.) érdemes benyalni, mert ezekből és a kontextusból már könnyebben lehet következtetni a megoldásra.

Szerencsére HSK-ék voltak olyan rendesek, hogy megadott számú megoldásból kell kiválasztani a helyes megoldást, így ha nagyon el lennék veszve, tippelni még mindig tudok. Lottózók előnyben.

Kompenzálni úgy fogom ezen hátrányomat, hogy amikor csak tudok, a háttérben (passzívan) HSK1 és HSK2-es szintű anyagokat fogok hallgatni, így valamennyire így is fejlődni fog a hallás utáni szövegértésem úgy, hogy közben az mástól nem veszi el az időt (ezt mondjuk takarítás/edzés/főzés közben is megtehetem.) Mivel a chinesepod101.com nagyon bejött, most is itt fogok nézelődni első körben.

Minimálisan megtanulandó nyelvtan

Amint azt már láttuk, a kínai nyelvtan nem különösebben nehéz, így a szisztematikus megközelítés, valamint néhány trükk ismeretével ezzel nem lehet különösebb gond.

Találtam egy ilyen leírást, ami nagyjából összefoglalja, hogy mi is HSK2-es szintjének követelménye. Ennek megértése és kibogozása 1-2 óránál nem fog több időt igénybe venni.

Boldogan elmerülnék én a kínai nyelv teljes összetettségében és szépségében meg verseiben, de itt most nem ez a cél, hanem a MINIMUM, ami kell a vizsgához. Fontos szem előtt tartani a pontos célt, és ezért szeretem a kínait: nagyon jól mérhető és szabályozható.

Megvagyunk a kiválogatással, már csak tervet kell készíteni, hogy hogyan is tanulom meg.

Rendezés

A Kiválogatás részben felcsipegetett dolgokat kell sorba rakni, hogy milyen sorrendben érdemes nekimenni. Az a fenti következtetésekből teljesen egyértelmű, hogy az olvasásra fogom a nagyobb hangsúlyt fektetni, így főleg a írásjegyek/szavak tanulása, valamint a HSK2-es szintnek megfelelő nyelvtan felszívásával fogok inkább foglalkozni, valamint az idő 20%-ban pedig a dedikált hallgatással.

A háromszáz írásjegy megtanulása már meg is történt (amint azt már az előző írásban írtam, 14 órát befektettem az alapozásba), most éppen megerősítem a tudást, utána pedig a szavakkal már nem is kell foglalkoznom. Jöhet a tényleges munka, magyarul az olvasott szövegértés. Ehhez dedikáltan előbb HSK1-es szintű szövegeket kell keresnem, utána pedig áttérhetek a HSK2-es szintűekre.

Időt kell még fordítanom a vizsga pontos megismerésére. Ez nem szigorú értelemben vett kínai tanulás, sokkal inkább az ellenfél kiismerése. Kedvenc Abraham Lincoln idézetem:

Ha hat órám van kivágni egy fát, akkor abból az első négyet biztos, hogy a fejszém élesítésével fogom eltölteni.

Pontosan mennyi időm van mire, mi után mi jön, mit mikor kell csinálni, miből mennyi van, milyen taktikával olvassak/hallgassak, stb. Ezekre is több órányit időt fogok szánni, hiszen ez jól befektetett idő lesz.

Mindezek után fogok foglalkozni a hallgatással. Először HSK1-es szintű hanganyagokat fogok hallgatni, utána áttérek a HSK2-re (a fokozatosság fontos, ugyebár). Megpróbálok a nagy képre koncentrálni.

Tapsikoltam örömömben, mikor megtaláltam a gurulu.com oldalt, ugyanis ez egy beépített SRS-el (tanulást segítő algoritmus) van ellátva, szintekre lebontva, olvasás és hallgatást különvéve, direkt HSK specifikusan felépítve az anyagot. Ez nagyban megkönnyíti a rendszerezést – mondjuk nem adják olcsón a szolgáltatást.

Noha pénzből ugye sosincs elég, most viszont időből még kevésbé, úgyhogy bátran utaltam nekik a milliókat, csak könnyítsék meg az életem. Vagy pénz vagy idő – mindent nem lehet. 🙂

Tétek

Ez azt jelenti, hogy negatív nyomást helyezek magamra – vagyis mi történik, ha NEM csinálom meg a dolgot?

Ezt a részt volt a legkönnyebb elintézni. Az előző cikkel több tízezer ember előtt jelentettem be nagyképűen, hogy egy hónap alatt akarok nyelvvizsgázni kínaiból. Ha ezek után nem sikerül, akkor az nem fog éppen a legjobb fényben feltűnni. Kellett nekem motiváció a tanulásra! 🙂

Ez a nyomás nyomon tart, hogy biztosan ne térjek le a megadott útról. Az egyik hiba, amit az Öt év – öt nyelv blog kezdetekor elkövettem, hogy nem határoztam meg konkrét célt, másrészt, hogy túl sok időt hagytam magamnak és ezért belépett a „majd ráérek arra még” effektus. Na, hát ezzel itt most nem lesz gond. 🙂

A három hónapos német és az orosz projektnél is észrevettem, hogy 2 hónap után jön a katyvasz pont, ahol az ember lelkesedése csökken, kezd elkedvetlenedni a lassabb haladástól. Ezt a problémát egy huszáros vágással itt elintéztem: az egy hónap alatt nem lesz időm ezen mélázni, agyalni meg kifogást keresni.

No, hát ennyi kérem. Ez az adott cél szisztematikus megközelítése. És igen, amíg mindezt kitaláltam, mindent végigolvastam, kiderítettem rengeteg energia volt és igazából köze nincs a szigorú értelemben vett kínai tanuláshoz, mindazonáltal lényegi rész. Azért Lincoln valamit tudott.

Természetesen az itt leírtakat bármelyik másik nyelvre és célra át lehet vinni, a lényeg, hogy:

  1. Tűzz ki egy pontos célt
  2. Nézd meg, hogy mikből áll az össze
  3. Dobj ki mindent, ami nem kell hozzá
  4. Tegyél magadra nyomást, hogy be is tartsd a dolgot

Mit gondolsz, te fogod ezt más nyelvnél, célnál alkalmazni? Ha tetszett a cikk, akkor ne felejtsd el másokkal is megosztani, hátha nekik is segít majd!

Frissítés: A nyelvvizsga kiválóan sikerült, az eredményekről itt olvashatsz.

Tetszett ez az írás? Osszd meg másokkal is!

Ezek is tetszeni fognak

Olvasói sikersztori – Topa Judit

Judit klasszikus megszólalási parával küzdött és örök újrakezdőként vergődött az angoltanulás útvesztőjében. De nem adta fel, és akármennyire is félelmetes