Az utolsó projekt az Öt év – öt nyelvben

Az Öt év – öt nyelv blog lassan a finisébe ér, az öt éves terv január 25-én lejár. A projekt kezdete óta rengeteg minden történt és persze már közben átalakult néhány dolog. Az angolom gyakorlatilag anyanyelvi szint, a spanyolul egészen jól elboldogulok, a németemmel is egészen meg vagyok elégedve, legutóbb az orosz nyelvvel ismerkedtem meg egy picit, úgyhogy ideje, hogy egy kicsit több figyelmet szenteljek a nagy szerelmemnek: a kínainak.

A blog  jobb oldalán lévő százalékok az egyes nyelvek mellett (számomra) semmit nem jelentenek, mert egyszerűen a nyelvtudást nem lehet így számosítani.

Adott helyzetek vannak, adott szituációk, adott emberekkel. De mikor kitaláltam az egész Öt év – öt nyelvet, akkor ezt még nem tudtam. Mindig tanul az ember. 🙂

Azonban most szeretnék magam ellen beszélni – a következő időben egy meglehetősen érdekes célt tűztem ki magamnak. Ez pedig nem más, mint:

Kínai nyelvvizsgát tenni, egy hónap tanulás után

HSK2 jelentkezési csekk
HSK2 jelentkezési csekk

Aki már olvassa egy ideje a blogot, az biztos tudja, hogy meglehetősen analitikusan gondolkodom és szeretem a mérhető dolgokat, eredményeket, valamint azt is, hogy mennyire irtózom a nyelvvizsgáktól, mert nem a valós tudást mérik, hanem egy teljesen steril, elszigetelt, speciális részletét, aminek az élő nyelvhez elég kevés köze van.

És pont ezért megyek neki ennek, hogy a nyelvtanulásnak ezt az oldalát is láthassam és írhassak róla. És miért éppen a kínaival? Ha lúd, akkor legyen kövér. 🙂

Utoljára 2000-ben nyelvvizsgáztam, azóta is csak egy angol szóbeli középfokúm van, de ott igencsak elvették a kedvem az egésztől. Eddig tartott, míg végre rávettem magam, hogy újra kipróbáljam magam ezen az oldalon is.

Nagyon várom ezt az egészet: a lehetetlenül rövid határidő igen drasztikus megoldásokra késztet, amiből általában kreatív dolgok szoktak kisülni és amiből természetesen a blog olvasói is profitálni fognak (mert minden kikerül ide).

Tehát miről is van szó pontosan?

A cél tehát, hogy pontosan egy hónap múlva, 2013. december 1-én HSK 2-es típusú nyelvvizsgát tegyek kínai nyelvből. Jelenleg gyakorlatilag teljesen nulla a szintem (magyarázatot lásd később).

Aki nem ismerné a HSK-t: ez a kínai kormány hivatalos nyelvvizsgája, melyet az egész világon egyszerre tartanak, jelentkezni is a kormánynál kell először és utána lehet csak menni a helyi szervhez (ez nálunk az ELTE Konfuciusz Intézete).

Az új HSK 2-es vizsga a kínai nyelv alapfokának felsőbb, annak is csak írásbeli része.

Mi a menetrend?

Az elmúlt időkben viszonylag csend volt itt a blogon, ugyanis már egy jó ideje terveztem ezt a kínai projektet és természetesen a már megszokott _három hónapos hosszúságúra terveztem (ahogy az a németnél és orosznál is volt).

Azonban az ELTE kicsit áthúzta a számításaimat, ugyanis a vizsgára egészen három héttel ezelőttig nem lehetett jelentkezni, márpedig ezt mindenképpen meg akartam várni, hogy megírhassam a cikket.

Tehát csak vártam, vártam, már csak két hónap volt december 1-ig, aztán már csak másfél, és végre lehetett jelentkezni. Szeretem a kerek számokat, így úgy gondoltam, hogy mi lenne, ha tényleg minimális időm lenne a felkészülésre?

Az orosz projektnél már sikerült megmutatni, hogy egészen jól tudom menedzselni az időmet, erre most maximálisan lesz alkalmam rákontrázni: az 1 hónap nem sok idő, mindent alaposan át kell gondolni, hogy mire mennyi időt szán az ember.

A visszajelzések alapján rengeteg olvasónak okoz problémát beosztani az idejét és időt találni a tanulásra. Remélhetőleg a következő egy hónapban lesz majd itt egy-két hasznos dolog nekik is.

Mi az aktuális kínai szintem?

Évekkel ezelőtt már belenéztem a kínaiba, akkor három hónap alatt megtanultam 1500 jelet, azonban mivel nem volt aktív kapcsolatom a nyelvvel, nem mondhatom, hogy ezeket még mindig tudom.

2012 elején is foglalkoztam egy kicsit a nyelvvel, de igazán nem mondanám behatónak a dolgot. Azóta meg eltelt majdnem két év.

Szóval onnan sem emlékszem sok mindenre, tehát nagyjából elmondhatom, hogy a jelenlegi aktív kínai tudásom nulla, ugyanakkor a teljes igazsághoz az is hozzátartozik, hogy amint belekezdek a tanulásba, egy pár dolog azért gyorsabban vissza fog jönni, mintha teljesen ismeretlenül ugranék a nyelvbe.

Sőt, teljesen őszinte leszek, az elmúlt két hónapban foglalkoztam a nyelvvel egy picit (ez számszerűleg 14 órát tesz ki), ebben főleg a kínai karaktereket és azok tanulását alapoztam meg.

Természetesen, mint az orosznál, most is van egy online táblázat, amiben az érdeklődők követhetik, hogy melyik nap mivel mennyit foglalkozom és hogy az 1 hónap alatt pontosan mennyi időm is megy bele a nyelvbe.

Ezt a 14 órát természetesen már beleszámolom, de külön (nem az egy hónapba), valamint az eddigi kínai tanulmányaim hasznosságát úgy kb. 50 órára teszem (az elmúlt 5 évben, összesen), amit az eltelt idő miatt megfelezek (hiszen gyakorlatilag mindent elfelejtettem). Ez így 14+25 = 39, kerekítve legyen 40 óra. Ehhez fog még hozzájönni a táblázatban szereplő idő, az elkövetkező egy hónapban.

A dolog célja most fordított: az orosszal ellentétben itt az a célom, hogy minél KEVESEBB időt töltsek a nyelvvel és mégis le tudjam tenni a vizsgát. 

Mi lesz ebből?

Arról már többször volt szó a blogon, hogy lehetetlennek hangzó dolgokat támasztani magunk elé miért lehet jó dolog. Az elmúlt évek nyelvtanulási tapasztalatával felvértezve bátran fogok nekimenni ennek az egésznek és remélhetőleg győztesen kerülök ki a csatából, ez december közepén-január elején fog kiderülni (akkor osztják ki az eredményeket).

Természetesen igyekszem mindent dokumentálni, hogy mit hogyan tervezek, minek hogyan állok neki, mit hogyan közelítek meg – amit remélhetőleg az is tud majd hasznosítani, aki nem a kínai nyelvvel foglalkozik, hiszen az elmélet átvihető másra is. Na, de elég a szövegelésből, sürgős tanulnivalóm van, találkozunk egy hét múlva!

 

Tetszett ez az írás? Osszd meg másokkal is!

Ezek is tetszeni fognak

Olvasói sikersztori – Topa Judit

Judit klasszikus megszólalási parával küzdött és örök újrakezdőként vergődött az angoltanulás útvesztőjében. De nem adta fel, és akármennyire is félelmetes