Nyelvet tanulni hasznos, de ha mégis felmerülne benned a kérdés, hogy megéri-e ennyit szenvedni vele, összeszedtem néhány érvet amellett, hogy nyelvet tudni nemcsak érdekes, de anyagilag is kifizetődő: a nyelvtanulás jó hatással lehet a fizetésedre!
Tudtad, hogy bizonyos területeken akár az is előfordulhat, hogy ugyanazért a munkáért a dupláját is megkapja az, aki használni tud egy nyelvet?
Mielőtt ennek részletezésébe belemennénk, hangsúlyozom, hogy a legtöbb állásnál nem maga a nyelvvizsga a lényeg (persze ez is fontos cél): a papírt vagy kérik, vagy nem, általában inkább az érdekli őket, hogy meg tudod-e értetni magad, és téged megértenek-e mások (ez általában a B2-es szint).
Ha rendesen megtanulsz egy, de inkább több nyelvet, akkor el sem kell menned itthonról (ha nem akarsz), mert Magyarországon is jóval az átlagbér fölött kereshetsz.
Mennyi ma Magyarországon az átlagfizetés?
2016 januárjában a statisztikák szerint az átlagbér Magyarországon nettó 165 ezer Ft volt, ami nagyjából 260 körül van bruttóban. A statisztika persze eléggé csalóka, hiszen a miniszterelnök és a közmunkás fizetése éppúgy benne van, a fizetéseket általában éppen ezért szektoronként szokták megadni.
Ám így sincs könnyebb dolgunk, ha statisztikát akarunk készíteni, mert olyan szektor nincs, hogy „idegen nyelvet használó munka”. Nem mindegy az sem, hogy hol laksz: a legtöbb lehetőség általában Budapesten és a környékén van, ráadásul itt a fizetések is magasabbak.
A bruttó átlagbér a fővárosban 310 ezer forint fölött van, míg például a második legjobb teljesítményű Nyugat-Dunántúl régióban is csak 230 körül.
Külföldi álomfizetések
Fontos kérdés, hogy a nyelvtudásod társul-e valamilyen képzettséghez (pl. orvos, programozó, idegenvezető, stb.) vagy sem. A két esetben ugyanis alapvetően más utat választhatsz.
- Ha van szakmád és mellé nyelvtudásod, akkor itthon és külföldön is jó lehetőségeid lehetnek, főleg, ha keresett is az adott szakember (orvos, mérnők, informatikus). Ezekkel általában Magyarországon is eleve jól lehet keresni, külföldön (országtól függően) azonban még többet, messze az ottani átlag felett. Németországban például egy rezidens orvos kereshet 3 600 eurót havonta, egy szakorvos 5-7000 euró közti fizetésre számíthat. De ehhez már biztos nyelvtudás kell (jellemzően angol vagy német), hiszen enélkül ilyen szintű munkát nem lehet csinálni.
Írországban például a minibálbér 1 499 euróról, vagyis 449 700 forintról indul, az átlagkereset 2200 euró, vagyis 700 000 forint havonta. Mielőtt elkezdenél pakolni a bőröndbe: nyilván a megélhetési költségek is jóval magasabbak. Így ha nem tudod megfogni a pénzt, akkor külföldön sem fogod tudni megfogni. 😉 - Ha nincs különösebben érdekes végzettséged, vagy éppen nem keresett a szakmád, van viszont biztos nyelvtudásod, akkor is sokféle munka várhat rád, akár itthon is.
Hogyan hat a nyelvtanulásra a fizetésedre – itthon?
Ha jól beszélsz nyelveket és sokat akarsz keresni, akkor a legegyszerűbb és legismertebb megoldás a különböző call center és társai. Nagy a verseny, sok a jelentkező, de nagy a szórás és a cserélődés is. Mivel a call center nem jelent túl nagy szellemi kihívást, és eléggé monoton is, hosszú távon kevesen bírják, a kollégák jó része éppen ezért fiatal pályakezdő az ilyen cégeknél. Az ő fizetésük általában 180-200 000 forintról indul, ez a kezdőbér.
Anno, mikor Ausztráliában éltem, az egyik mobilszolgáltatónál én is ilyen melót végeztem. Egy marha nagy előnye van: végtelen türelmet tanul az ember. 🙂
Az egyik legkézenfekvőbb, ha valamilyen szolgáltató központ (SSC, Shared Service Center) körül kezdesz el nézelődni. Itt jellemzően olyan call centeres, ügyintézős, adminisztrálós-regisztrálós, IT helpdeskes feladatok várnak rád, amiket általában valamilyen idegen nyelven, vagy idegen nyelveken kell végezni.
Fontos tudnod, hogy ezen a területen a megbízható és használható angoltudás alap. Mivel általában multicégekről van szó, ezért a cégen belüli infócsere is általában angolul zajlik. Az ilyen helyeken általában sok, nálunk élő külföldi is dolgozik, ezért az angol tényleg megkerülhetetlen.
Ez azt is jelenti, hogy az angoltudásod nem fog extrának számítani, amikor ilyen helyen akarsz elhelyezkedni.
Ha jó fizetést szeretnél, akkor célszerű az angolon túl megtanulni még egy-két idegen nyelvet. A hirdetések alapján a legkeresettebb nyelvek (ha ezeket beszéled is) a német, francia, olasz, spanyol, holland és a lengyel.
Ebben persze semmi meglepő nincs. Azonban ha olyan nyelvet beszélsz, amit viszonylag kevesen és találsz vele munkát, akkor szinte biztos, hogy anyagilag kiemelkedően meg fogja érni neked a dolog.
Vlad Skultety cimborám például Szlovákiában a kínai tudásából él. Egy másik magyar ismerősöm például beszél angolul, németül, franciául japánul, és csehül, a legtöbbet mégis a cseh tudásával keresi itthon, pont az SSC-típusú munkákkal.
Mennyit lehet keresni itthon SSC-vel?
Ez sok mindentől függ. Cégenként eltérő, hogyan díjazzák a nyelvtudást: van, ahol ez bele van építve az alapbérbe, és van, ahol sávonként-nyelvenként emelkedik.
Több helyen is utánanéztem, és mivel rengeteg dologtól függ a fizetés (lakóhely, végzettség, beszélt nyelvek, munka típusa) átlagot nehéz meghatározni, de valahol bruttó 2-300 ezer Ft között mozog. Ha valamilyen egzotikus nyelvet is tudsz, vagy van valamilyen speciális végzettséged (például gazdasági vagy informatikai diplomád), akkor viszont már nagyot ugrik, és simán felmegy 300-400 ezer havi bruttó fölé.
Sok cégnél az állásinterjún neked magadnak kell megadnod a bérigényedet, ha pedig felvesznek (és reális összeget mondtál), akkor jó eséllyel meg is kapod. Az ilyen helyeken a „bérfeszültség” elkerülése miatt elvileg tilos a kollégákkal megbeszélni, hogy ki mennyit keres.
Hogyan keress pénzt online munkával?
És van a másik verzió, amikor itthon dolgozol ugyan, de gyakorlatilag mégis külföldön: távmunkában, az interneten keresztül.
Sokan meglepődnének, ha tudnák, hogy igazából nem is olyan nehéz megbízható céget, és normális online munkát találni. Sokféle tevékenység működik ma már távmunkában (és a jövőben kb. majdnem bármi működni fog): adatrögzítős, ügyintézős, fordítós, webszövegírós, és mindenféle IT-s.
A legnépszerűbb oldalak az Elance.com, a Guru.com, a Freelancer.com és az Upwork.com (oDesk) , ahol könnyen regisztrálhatsz, és böngészhetsz a feldobott munkák között.
Az Upwork például (ez régebben oDesk volt) világszerte az egyik legnépszerűbb szabadúszó oldal. Ha egy cégnek szüksége van megbízható, képzett (és például a holland programozóknál olcsóbban dolgozó) közép-európai munkaerőre, akkor feltölti a hirdetését, és bárki jelentkezhet rá, aki regisztrálva van az oldalon.
A dolog jellegéből adódik, hogy csak a bizonyos foglalkozásokat lehet így űzni: az informatikusok, programozók, designerek és webdesignerek, grafikusok, online asszisztensek vagy a különböző szerkesztők, szövegírók és -fordítók viszonylag könnyen találnak maguknak munkát, míg mondjuk pénztárosként nehezebb online elhelyezkedni. (Ennek ellenére a freelancer.com már kacérkodik helyben végezhető fizikai munkákkal is, mint a költöztetés, vagy a csomagkihordás).
A szabadúszóknál a bizalom az egyik legfontosabb tényező. Referencia nélkül a kiválasztott cég sem tudja, miért kéne benned megbíznia, és fordítva, a te részedről is jogos elvárás, hogy ne verjenek át, és a munkádért megkapd a pénzed. A szabadúszó munkákat kínáló oldalak éppen ezért folyamatosan igyekeznek minél biztonságosabbá tenni a rendszerüket, de némi kockázattal azért még így is számolnod kell. (Bár ha belegondolsz, hogy egy csomó hagyományos munkahelyen is átverik az embert, már nem is tűnik olyan vészesnek).
Egy tipp: ha munkába állsz, akkor az elején erősen árazd alul magad és teljesíts 150%-ot – ezáltal jó referenciákat szerezhetsz, amikkel a hátad mögött már emelhetsz az áraidon. Ne akarj egyből trilliárdos lenni.
Bár ez után is kell adózni (mint minden más után), az adórendszerek nemcsak nálunk, máshol sem tudnak lépést tartani vele, (lásd Uber, ami hasonló elven működik). A cégeknek és a munkavállalóknak viszont tökéletes: a vállalkozás megspórol egy csomó költséget azzal, hogy nem kell egy telephelyen fizetni a dolgozót, te pedig többé-kevésbé szabadon dolgozhatsz, ott és akkor, amikor kedved szottyan.
Tipp: ha gondolkodsz ilyen munkán, akkor válaszd a KATA adózási formát. Persze előtte beszélj egy könyvelővel, de pont ilyenekre lett kitalálva.
Nem kell szabadságot kivenned, ha elutaznál egy hétre, mert a római kávézó teraszáról is elküldheted az anyagot. Persze a határidőket ettől függetlenül be kell tartani. Így él például Vigh Bori, a backpacker.hu bloggere is, aki szinte folyamatosan utazik a nagyvilágban és közben csodálatos tapasztalatokat gyűjt (na meg gyakorolja a nyelveit!).
A pénzt általában annak az országnak a valutájában utalják, ahol a cég székel, jellemzően euróban, fontban vagy dollárban, a fizetés nagysága pedig a munkától és a projekttől függ.
Egy viszont biztos: meg lehet élni belőle, nem is rosszul, hiszen annyi feladatot vállalhatsz, amennyit csak el tudsz végezni.
A nyelvtudással tehát ezernyi (munka)lehetőség adódik, de egy aranyszabály van: merd, és tudd is használni, anélkül nem fog menni.
Minél több nyelvet tudsz, annál jobb a helyzetet és annál többet is kereshetsz; ha pedig valamihez értesz is emellett, akkor még annál is jobb lehetőségek adódnak. Az online munkákkal ráadásul ma már nem is kell órákat egy zajos irodában gubbasztanod: otthonról is dolgozhatsz.
A kérdés tehát ezzel eldöntetett: ha jól, és ügyesen használod, akkor a nyelvtudás anyagilag is maximálisan megtérülő befektetés.
