Hangával először 2016-ban leveleztünk, ekkor mesélt arról, hogy nyelvi környezetben igyekszik elsajátítani a norvégot. Tele célokkal és tervekkel, valamint elképesztően kitartó, következetes és szorgalmas munkával,
Nóra 2017. januárjában írt nekem először – németül szeretett volna megtanulni, hogy külföldre mehessen ápolónak. Elláttam néhány tanáccsal, majd utolsó levélváltásunkat követően 9 hónap múlva
Az utóbbi időben rengeteg email érkezett azzal kapcsolatban, hogy vajon milyen terméket, kurzust, könyvet kellene használni ahhoz, hogy „jól tudjak németül/angolul/valamilyen másik nyelven”. Az általam preferált
Az ünnepek között az ember rendszerint komoly elhatározásokat hoz, hogy akkor majd a következő évtől: új munkát talál, lefogy 20 kilót, befejezi az egyetemet, megtanul egy nyelvet és persze sokkal egészségesebben fog élni. És mikor az év végén visszatekint, általában nem sok minden valósult meg belőlük. A fogadkozásnál van egy sokkal jobb módszer.
Amint az a múltkori kérdőívből kiderült, elég sok embernek okoz gondot az a dolog, ahol elkezdődik a nyelvtanulás: a célok meghatározása. Mi a célod az adott nyelvvel? Mi az igazi célod az adott nyelvvel?
Mindig őszintén meglepődöm, mikor valaki azt válaszolja: jól tudni angolul/németül/olaszul/spanyolul, stb. Mikor megkérdezem tőlük, hogy mit jelent számukra az, hogy „jól tudni”, a legtöbben meglepődnek rajta. Hát hogy hogy mit? Hát jól tudni. Sajna ez nem így működik.
Pár nappal ezelőtt megjelent az indexen egy érdekes cikk, miszerint a régi mondás (ismétlés a tudás anyja) nem is biztos, hogy megállja a helyét –
Bő három hete kezdtem el oroszul tanulni, az alapozás kő keményen folyik, az online táblázatomban pontosan vezetem, hogy melyik nap mi történik és mennyi időt
Szeretek terveket faragni, mert így tudom, hogy hová és hogyan szeretnék elérni – mintegy térképet adnak előre, a nagy útra. Aztán persze jön az élet