Egy hónappal ezelőtt, november elsején egy mini projektbe kezdtem: kíváncsi voltam, hogy fel tudok-e készülni (gyakorlatilag) nulláról a bővített alapfokú kínai nyelvvizsga írásbeli részére 30 nap alatt. A vizsga vasárnap (december 1-én) volt, az alábbi cikkben pedig megosztom néhány tapasztalatomat a felkészüléssel és a konkrét vizsgával kapcsolatban.
Felkészülés a HSK2-re
Jó szokásomhoz híven szeretek (majdnem) mindent mérni, mert amit mérni tudunk, azt szabályozni is, ugye. Éppen ezért a felkészülés előtt még létrehoztam egy online táblázatot, ami bárki számára elérhető, aki kíváncsi, hogy naponta mivel és mennyit foglalkoztam. Ez rendkívül hasznos dolog, ha az ember később a konklúziókat akarja levonni a tanulásból.
A hivatalos ajánlás szerint, aki a HSK2-re megy, az legalább két egyetemi féléven keresztül tanulja a nyelvet, heti 2-3 órában, ami nagyjából 150 óra tanulást jelent.
A táblázatból jól látszik, hogy november folyamán összesen nem egészen 27,5 órát tudtam foglalkozni a kínai nyelvvel és a vizsgára való felkészüléssel. Ez naponta kevesebb mint egy óra, valamint, mivel már nem évekkel ezelőtt foglalkoztam valamit a nyelvvel, úgy számoltam, hogy az kb 40 óra tanulással ér fel. Az ajánlott 150 óra helyett nagyjából a felét tudtam beletenni.
Az általános tévhittel ellentétben sajnos nem tudok egész nap nyelv(eket) tanulni, így a meglévő időmet kell a lehető leghatékonyabban kihasználni (például a pomodoro technika használatával). Lássuk miből állt a felkészülés.
A táblázat
A táblázat első oszlopa magát a tanulást rejti – ide tartozik minden a felkészülésből: karakterek tanulása, a felépítésünk dekódolása és rendszerezése (amelyhez nagy segítség a memrise), szövegek olvasása, nyelvtan tanulása.
A második oszlopban található a hallgatásra fordított időm. Ahogy az előző és az az előtti cikkben is írtam, számomra ez okozta a legnagyobb kihívást, pusztán azért, mert a fülnek idő kell, míg rááll egy másik nyelvre.
Ezt nem lehet 30 nap alatt egyszerűen csak átkapcsolni. Ezért kellett csakis a legfontosabb részekre fókuszálnom: a kulcsszavakra és kifejezésekre, hogy aztán a kontextust használva kikövetkeztethessem, hogy miről lehet szó.
A harmadik oszlop az Anki használatát mutatja: ahogy az látható, ez inkább a hónap elején volt esedékes, a hónap közepétől azonban nem nagyon használtam. Ennek az az oka, hogy a célom eléréséhez nem ez az optimálisan eltöltött idő, az Anki nem erre való. Erre én is csak menet közben jöttem rá, aztán váltottam és inkább a hallgatásra és az olvasás minél jobb elsajátítására fókuszáltam.
A negyedik oszlop az egyéb rész: ide tartozik az anyagok összeválogatása, hogy pontosan milyen weboldalakat/könyveket használjak a tanuláshoz, hogy azokon milyen sorrendben menjek végig, hogy elérjem a kívánt szintet, sőt, még a DiSSS is ide tartozik, ami nem más, mint a nyelv szétbontása és összerakása.
A vizsga
Mivel a HSK vizsgák az egész világon mindenhol ugyanabban az időpontban vannak, ezért a derék kínai kormány egy viszonylag semleges napot választott erre: egy napsütéses vasárnapot, amitől gondolom elég kevesen voltak boldogok, de hát ez ilyen.
A szombat esti söradagok megvizsgálása helyett inkább meleg tej és méz kombinációval készültem rá a másnapi megpróbáltatásokra.
A vizsga az ELTE Konfuciusz intézetében volt, pontban kezdődött és minden katonás rend szerint zajlott. Mindenkinek előre meg volt adva a helye, pattogós fennhangon kerültek ismertetésre a tudnivalók (angolul).
Hallgatás
A HSK2 két részből áll: egy hallás utáni szövegértésből és az olvasás utáni szövegértésből. Kicsit megijedtem, mikor a hallás utáni szövegértésre egy darab laptoppal és csodálatos, 300 Ft-os hangfalakkal készültek fel a tanárok – nem voltam benne biztos, hogy milyen minőségben fogom én ezt hallani a terem másik feléből.
Félelmeim alaptalanok voltak, a 25 perces hallgatás során minden rendben volt, amit nem értettem az a hiányos tudásom miatt volt, nem pedig a hanganyag minősége miatt.
A válaszokat egy feladatlapon kellett jelölni, közöttük csak pár másodperces szünet volt, így nem nagyon volt idő gondolkodni, vagy visszamenni. Vagy tudod, vagy nem.
A 25 perc lejárta után kaptunk 5 percet, hogy a feladatlapról átmásoljuk az eredményeket a végleges, beadásra szánt lapra. Mivel a vizsgát nem emberek, hanem számítógépek javítják, ezért mindent nagyon pontosan kellett bejelölni az eredménylapon.
Itt ami nekem nagyon furcsa volt, hogy a vizsga elején elmondták, hogy a HSK2 vizsgán CSAK ceruzát lehet használni, tollat nem.
Olvasás
Az olvasásra van 22 perc, amit úgy használ fel az ember, ahogy az csak neki tetszik. Természetesen a feladatlapot töltögetheti kedve szerint, a végeredményt az eredménylapra kell átmásolni a végén.
A feladatok sorban nehezedtek, ám mivel elég szolid ismereteket szereztem a HSK2-höz szükséges karakterekből és nyelvtanból, ezzel különösebb problémám nem volt.
A DiSSS szerint pontosan így terveztem: úgy gondoltam, hogy az olvasást könnyebb lesz egy hónap alatt elsajátítanom, mint a hallás utáni szövegértést, azért pontosan erre helyeztem inkább a nagyobb hangsúlyt. Hogy ez mennyire volt sikeres még az új év előtt kiderül 2014. január 4-én fog kiderülni (köszi Orsi a javítást!).
Az eredménylapokat szépen összegyűjtötték, majd elpostázzák Kínába, ahol kijavítják őket a számítógépek, majd a www.chinesetest.cn oldalon online teszik közzé az eredményeket.
Mindkét részre 100-100 pontot lehet kapni, összesen pedig 120 pontot kell megszerezni a 200-ból, hogy meglegyen a vizsga.
Mivel a HSK2 szintre jelentkeztek a legtöbben, így két teremben voltunk beosztva, így csak a vizsga után futottam össze Olasz Tímeával, aki a nagyszerű Nyelvparádé főszervezője. Jó volt ismerős arcot látni.
A legnagyobb hiba amit elkövettem
Noha (már) kifejezetten reggeli ember vagyok, szeretem a napot kávéval indítani, valamint hogy megfelelő kenést adjak az agyamnak, legurítani egy jó nagy pohár vizet reggel – azonban kulturális ismereteim hiányában nem vettem figyelembe a kínai szigort.
Így mire a vizsga felénél jártam, éreztem, hogy itt valami nem lesz rendben.
A kávé vízhajtó hatású, pláne, ha az ember még rá is tesz egy lapáttal, így fordulhatott elő, hogy én már 15 perccel a vizsga vége előtt „végeztem” a lapommal és jelentkeztem, hogy gyorsan kiugranék oda, ahova még a királyok is gyalog járnak.
Az elutasítást követően az utolsó 15 perc éveknek tűnt, így a legutolsó olvasási blokkra már véreres és könnyben úszó szemekkel tekintettem, így igazán meglepődnék, ha sikerült volna valami értelmeset ebben a részben összehoznom.
Tanulság?
Még jobban fel kellett volna készülnöm arra, hogy mi várható vizsgán, a teljesen egyértelmű „ne igyunk fél liter vizet” előtte dolog mellett. Ezt elszúrtam, bár feltehetőleg nem ezen fog múlni a vizsgám sikeressége, mindenesetre jó lecke volt.
Hogyan tovább?
Itt van a december, év végi őrület, így én is fújok egyet, az elkövetkező hetekben pedig általnos, a nyelvtanuláshoz kötődő cikkkek várhatóak itt a blogon. Lesz itt minden, motiváció, technológia, vendégírások, sőt, egyéb meglepetések is.
Addig is jó tanulást mindenkinek!
