Piotr Wozniak egy lengyel zseni, aki ugyan kicsit furcsa (nem használ e-mailt, soha nem járt külföldön, soha nem ült repülőn), ám egész életét arra tette fel, hogy jobban megértse a tanulás folyamatát.
Ő volt az első, aki az SRS fogalmát megszelídítette és megalkotta a zseniális ANKI elődjét: a supermemot (akkor még DOS alatt). Emellett jelentős időt szentelt az alvás tanulmányozásának, és hogy annak milyen hatása van a tanulásra/memóriára.
A több évtizedes kutatómunkát 20 pontban foglalta össze. Én az évek során többször is elolvastam és mindig találtam benne új dolgokat. Aztán úgy döntöttem, hogy egy kicsit lerövidítem, lefordítom, direkt a nyelvtanulásra szabom, és példákkal is kiegészítem a gyakorlatiasabb megközelítés miatt. Remélem másnak is annyi haszna lesz belőle, mint nekem! 🙂
Egy gyors közbevetés: ha még nem tetted meg, akkor mindenképpen olvasd el előtte az Anki cikket, különben egy csomó minden nem lesz érthető (pl. a kérdés-válasz az Anki kártyák két oldalát jelöli).
1. szabály: Ne tanulj meg olyat, amit nem értesz
Ez magyarra fordítva annyit jelent: SOHA ne magolj, mert nincs semmi értelme.
Képzeld csak el: van mondjuk egy ősi könyv, amelyben hatalmas ősi tudás van lejegyezve, szanszkritul. Lenne értelme megtanulni szóról szóra? Tudnád hasznosítani a benne lévő ezeréves bölcsességet? Aligha.
Mit jelent ez a nyelvtanulásban:
Ez az Anki használatánál jön ki legelőször. Ne adj hozzá olyan szavakat és kifejezéseket, amelyeket előtte nem memorizáltál, mert semmit nem fog érni a folyamatos ismételgetés olyan anyagnál, amit nem értesz.
Én itt követtem el a nyelvtanulásom során az egyik legnagyobb hibát: évekig azt hittem, hogy majd beleteszek az Ankiba egy csomó idegen szót/kifejezést, az majd “megtanítja” nekem azokat, és szuper nyelvzseni leszek. Hát nem! Az Anki arra való, hogy átismételtesse veled, amit már tudsz. De ehhez előbb meg kell érteni a dolgot.
2. szabály: Először mindig a nagy képet nézd meg
Ne próbálj meg különálló darabkákat memorizálni. Ehelyett ha valami újat tanulsz először csinálj egy áttekintőt a teljes anyagról, hogy tudd miről van szó. Csak ezután menj vissza az elejére, és akkor kezdd el szisztematikusan feldolgozni az anyagot. Olvass el egy fejezetet a könyvben, majd menj vissza, és csak utána kezdd el aláhúzogatni a számodra fontos dolgokat. Mindig legyen rálátásod a nagy képre, onnan menj lefele.
Mit jelent a nyelvtanulásban:
Ha egy új nyelvtani egységhez érsz, olvasd végig az egészet és ne aggódj azon, hogy nem értesz mindent. Ha végigértél rajta, menj vissza az elejére. Csak második körben kezdd el lépésenként átvenni, megérteni a dolgot. A második körben már ne hagyd ki a dolgokat, amit nem értesz.
Vagy:
Ha egy új regényt olvasol a célnyelven, fejezz be egy egész fejezetet (vagy akár az egész könyvet!), ne törődj a szótárazással (lásd: extenzív olvasás). Ezután menj vissza az elejére, és kezdd el kijegyzetelni a dolgokat. Én anno így szedtem össze a spanyol tudásom jó részét a Harry Potter spanyol verziójának első kötetével.
3. szabály: Mindig kezdd az alapokkal
Ne kezdj el komplex, magas szintű anyagokat tanulni, mert egy szót sem fogsz belőlük érteni, amivel csak felidegesíted magad. Ennek pedig az lesz a vége, hogy félredobod a tanulnivalót és kijelented, hogy ez hülyeség. Mindig a lehető legegyszerűbb dolgokkal kezdd a tanulást, onnan haladj a komplexebb, nehezebb feladat felé.
Mit jelent a nyelvtanulásban:
Ne a lehető legvastagabb nyelvtankönyvet kezdd el megtanulni az első napon. Keress valami kicsi és tömör könyvet, ami összefoglalja a legfontosabb alapokat. Értsd meg ezeket, csak utána vegyél egy vastagabb, alaposabb könyvet.
Vagy:
Ne rögtön a Háború és békét kezdd el olvasni, hanem először rövid párbeszédeket, esetleg kicsi novellákat. Egyszerű, könnyen érthető szövegeket olvass/hallgass, csak utána lépj egy picit feljebb. Így mindig meglesz a sikerélmény és a kihívás is.
Hogy mennyivel nehezebb dolgokat tanulj? Ahhoz, hogy haladj, nem topoghatsz folyton a saját, aktuális szinteden, mindig valamivel nehezebb anyagokat kell tanulnod. Ha viszont valami túl nehéz, akkor nem érted, elakadsz.
Az általános szabály: az új anyag mindig legyen 4%-kal nehezebb/komplexebb, mint amelyet képes vagy a jelenlegi szinteden megérteni. Ez biztosítja az optimális kihívást, haladást. (Erről bővebben ebben a zseniális könyvben lehet olvasni: Rise of Superman)
4. szabály: Törekedj a minimum információ elvére
Egyszerűbb modelleket könnyebb létrehozni, megtanulni, valamint ami a legfontosabb: ismételni.
Az egyszerűség természetesen nem azt jelenti, hogy kidobálunk mindent, amit nem értünk, hanem azt, hogy a lehető legtöbbet mondjuk el a lehető legkevesebb szóval. Az egyszerűség két dolog miatt fontos:
- Ha valami egyszerű, arra könnyebb emlékezni.
- Ha valami egyszerű, azt könnyebb ismételni (nem égsz ki).
Mit jelent a nyelvtanulásban:
Ha egy új szóval, vagy kifejezéssel találkozol, akkor azt mindig mondatba foglalva tanuld meg (lásd: Ne tanulj szavakat cikk). Viszont az a mondat legyen egyszerű, rövid, és csak az az egy ismeretlen szó legyen benne, amit éppen meg akarsz jegyezni!
Ez megint egy olyan hiba volt, amit éveken át sokszor elkövettem. Ha találkoztam egy új szóval, kerestem hozzá példamondatokat (a tatoeba.org zseniális hely erre). De nem foglalkoztam azzal, hogy milyen mondat. Lehetett akár két kilométer hosszú, tele más új szavakkal. Én meg csodálkoztam, hogy miért nem tudom helyesen felidézni a mondatot.
Az egyszerűségre kell törekedni, egyszerre mindig csak egyetlen ismeretlen dolgot kikérdezni magunktól. Ezekhez pedig csinálunk új kártyákat az Ankiban. Egy kártya = egy új szó/kifejezés.
5. szabály: Használd a ‘Cloze delete’ funkciót
A ‘Cloze delete’ az, amikor egy mondatból (információegységből) ki van pontozva egy rész, és neked kell kitöltened a helyes megoldással.
Mit jelent a nyelvtanulásban:
Amikor egy új szót/kifejezést akarsz megtanulni, mindig egy egész mondatot tegyél be az Ankiba, az újat pedig töröld ki a ‘Cloze’ opcióval. A megoldás természetesen a kártya hátuljára fog kerülni.
Miért jó ez? Több okból is:
- A mondat kontextust ad az új szónak/kifejezésnek.
- Aktív előhívást (azaz teszthatást) biztosít, tehát nem csak passzívan ránézel a szóra, hogy “jóvan, ezt má’ tudom”, hanem meg kell erőltetni a szürkeállományt, hogy vajon mi is kerülhet oda.
Ha beszélni/írni akarsz az új nyelven (tehát nem csak olvasni és hallgatni), akkor az aktív ismétlésre kell fókuszálnod. A ‘Cloze delete’ erre egy kiváló eszköz, mert egyszerű, gyors (mindig csak egy részre kell figyelni), aktív és azonnali sikerélményt ad, ami motivál a további tanulásra.
6. szabály: Használj képeket
Nem véletlen a régi mondás: egy kép felér ezer szóval. Messze a vizuális memóriánk a legjobb. Ez a tulajdonságunk az ősidőkből eredeztethető, ugyanis hogyha nem érzékeltük, hogy tőlünk merre van a kardfogú tigris, akkor könnyen mi húzhattuk a rövidebbet. Tehát hülyeség lenne ezt a képességet nem kihasználni.
Mit jelent a nyelvtanulásban:
Képek sokat segíthetnek új anyag tanulásánál is. Egyszerűen csak használd a Google képkeresőt az új fogalom tanulásakor, és nézd meg milyen képeket dob ki rá. Ezzel máris megtripláztad az esélyét, hogy emlékezz az új anyagra.
7. szabály: Használj mnemonikákat
A mnemonika lényegében az előző szabályra épít: ha valami új anyaggal kerülsz kapcsolatba és nehezen érthető, alakítsd képpé a könnyebb megértés kedvéért!
Mit jelent a nyelvtanulásban:
A mnemonikák segítségével pillanatok alatt jegyezhetsz meg rengeteg új szót/kifejezést, úgy, hogy közben még jól is szórakozol. Én anno napi 50 német szót tanultam meg így. Sőt, amikor egy hónap alatt csináltam alapfokú kínai nyelvvizsgát, akkor a kínai jeleket is ezzel a módszerrel tanultam meg.
8. szabály: Használj vizuális hézagokat
A vizuális hézagok olyanok, mint a ‘Cloze delete’ a szövegeknél: egy képen kitakarod azokat a dolgokat, amiken tesztelni akarod magad.
Mit jelent a nyelvtanulásban:
Ez elsősorban olyan kézzelfogható tárgyaknál jön jól, mint az anatómia, vagy a földrajz, ám a nyelvtanulásra is rávetíthetjük. Például egy képen, ami az emberi testet ábrázolja, és rá vannak írva a különböző végtagok nevei, takard le azt a részt, amit éppen tanulsz. Így tesztelheted a tudásod, gyakorolhatsz.
Ezt továbbfejlesztve, fényképeket is használhatsz: pl. egy kocsmai fotón teszteld tudásod a különböző bútorok neveivel. Légy kreatív, és használd a vizuális memóriád, mert ez a leghatékonyabb!
9. szabály: Ne tanulj halmazokat
A halmaz különböző tételek összessége, mint mondjuk ez a cikk is (a tanulás 20 szabálya), vagy egy bevásárlólista (kenyér, tej, kávé, szappan), vagy a válasz arra a kérdésre, hogy “Mik az EU tagállamai?”, stb. Halmazokat nagyon nehéz memorizálni (mert szembemegy a 4. szabállyal), de néha szükség van rájuk. Ebben az esetben alakítsd őket felsorolássá!
Mit jelent a nyelvtanulásban:
Ne próbáld meg egyszerre megtanulni az összes gyümölcs, vagy háztípus nevét az új nyelven – össze fognak keveredni a dolgok a fejedben.
10. szabály: Kerüld a felsorolásokat!
A felsorolás egy halmaz, ami valamilyen szabály szerint sorba lett állítva. Noha a szabály az, hogy lehetőleg kerüld a halmazokat és a felsorolásokat, ha nem megy, akkor használd inkább az utóbbit.
Jó példa a felsorolásra ez a cikk is: itt a 20 szabály fontossági sorrendben van állítva. Egy jó trükk a felsorolások használatánál (amennyiben elkerülhetetlen), ha kombinálod a ‘Cloze delete’ opcióval.
Mit jelent a nyelvtanulásban:
Ahogy az előző szabályban is említettem, csak akkor tanulj felsorolás mentén ha muszáj. Viszont akkor mindenképp egy szabály mentén. Például: “Mik az EU tagállamai?” – rendezheted őket ábécé sorrendbe, vagy akár nagyság szerint csökkenőbe is.
A lényeg, hogy legyen egy szabály, ami segít az emlékezésben.
11. szabály: Kerüld az interferenciát
A hasonló dolgokat könnyű összekeverni – ez a tanulásnál pedig azt jelenti, hogy nem fogsz emlékezni a helyes adatra/tényre/szóra. Az interferencia elkerüléséhez segítség lehet az, ha személyessé teszed az adott információt, vagy kontextust adsz neki. Lehetőleg jól különböztesd meg az újonnan tanultakat.
Mit jelent a nyelvtanulásban:
Ne tanulj hasonló hangzású szavakat egyszerre, mert az elmédben össze fognak keveredni. Ahogy szinonimákat se, mert nem fogod tudni, hogy melyiket milyen helyzetben helyes használni.
Például németből nagyon sok szó kezdődik a ver- előtaggal (vermeiden, vergeben, stb.), ezeket lehetőleg ne egy alkalommal próbáld megtanulni. A szinonimákat pedig ráérsz akkor, ha már megfelelően magas szinten vannak a nyelvi ismereteid (felsőfok körül).
12. szabály: Optimalizáld a megfogalmazást
A megtanulandó anyag megfogalmazása rengeteget számít a későbbi előhívás céljából. Törekedj a 4. szabály használatára.
Mit jelent a nyelvtanulásban:
Amikor példamondatokat alkotsz, vagy másolsz az Ankiba, figyelj rá, hogy minél kevesebb szóból álljon, de azért legyen érthető, adjon kontextust.
Ha angolul az ingyen sör szót szeretnéd megtanulni, akkor azt NE egy ilyen rövid mondatba tedd:
Kérdés: There is […]
Válasz: free beer
Mert ez ugyan rövid, de nem ad elég kontextust. Ha két év múlva ismétled át ezt a mondatot, nem fogsz emlékezni rá, hogy mi lehet a kérdésnél a kipontozott rész.
Inkább használd ezt:
Kérdés: Is there […] at the Sziget festival? (Van […] a Sziget fesztiválon?)
Válasz: free beer (ingyen sör)
A mondat egy picit hosszabb, viszont értelmet ad a válasznak.
13. szabály: Hivatkozz már megtanult dolgokra
A memóriánk nem lineáris – minden összeköttetésben van mindennel (kis túlzással). Josh Foer Eistennel a Holdra könyvében volt egy jó rész erről: minél több dologra emlékszel, annál több dolgot tudsz megjegyezni. Hogy miért? Mert annál több dologhoz tudod kötni!
Mit jelent a nyelvtanulásban:
Ha mondjuk az előző példát továbbvisszük: nemrég megtanultuk a free beer (ingyen sör) fogalmát. Majd másnap szembejön a beach (strand) szó, és meg szeretném tanulni, akkor érdemes a következő példamondatot használni:
Kérdés: The pub on the […] gives out free beer tomorrow. (A […] lévő kocsma ingyen sört osztogat.)
Válasz: beach (strand(on))
14. szabály: Használj személyes példákat
A 11. szabályból tudjuk, hogy a könnyen keverhető dolgokat nem célszerű egyszerre tanulni, mert így nehéz emlékezni rá. Kiváló trükk ennek elkerülésére és az erősebb emlékek létrehozására, ha személyes példákat használsz a tanulás során.
Mit jelent a nyelvtanulásban:
Például, ha németül az entschlossen (eltökélt, határozott) szót szeretném megtanulni, akkor így csinálnám:
Kérdés: Meine Schwester ist […], sie gibt niemails auf! (A húgom […], soha nem adja fel!)
Válasz: entschlossen (határozott)
Ami történetesen igaz is, így hogyha majd más emberre szeretném a határozott szót használni, egyből be fog ugrani a tesómról. 🙂
15. szabály: Használd az érzelmeidet!
Az érzelmeink tesznek minket emberré – használd ki őket a tanulásban is! A meglepő, sokkoló érzelmekkel átitatott tudásra sokkal könnyebb emlékezni. Gondolj csak bele: ha gyerekkorodban megharapott egy kutya (mint engem négyévesen), akkor arra valószínűleg a mai napig jól emlékszel. Míg arra, hogy mit ebédeltél múlt kedden, nem túl valószínű.
Mit jelent a nyelvtanulásban:
Mikor mnemonikákat használsz az új szavak/kifejezések tanulásánál, helyezd őket valami bizarr környezetbe. A szexszel és erőszakkal átitatott mentális képekre sokkal tovább fogsz emlékezni. Ne legyél szégyenlős, ezeket a képeket úgysem látja rajtad kívül senki, viszont jobban meg fognak maradni a dolgok.
16. szabály: Használd a kontextust
A nagy nyelvtanulóikont, Lomb Katót néha Kontextus Katónak is hívták – sosem mulasztotta el felhívni az emberek figyelmét a szövegkörnyezet fontosságára, ahogy azt már mi is láttuk a 12. szabálynál.
Mit jelent a nyelvtanulásban:
EZÉRT nem lehet más emberek által összeállított szólistákat könnyen és ésszerűen megtanulni, hiszen nem a te emlékeid, szavaid vannak benne. Ahogy azt már láttuk az előzőekben, a memóriánk nem csak úgy lóg a levegőben: minden összefügg mindennel. Amikor egy új kártyát készítesz, folyamatosan létrehozol új emlékeket is: miközben kikeresed a szót a szótárból, példamondatot írsz hozzá, elképzeled a mnemonikát hozzá. Ezek a lépések mind adnak egy kontextust az újonnan megtanulandó szóhoz/kifejezéshez.
EZÉRT leszel képes később az ismétléseknél felidézni egy új szót, hiszen hozzá van rendelve egy csomó más emlék, amik elő tudják azt húzni az agyad mélyéről. Felejtsd el az előregyártott paklikat és szólistákat (hacsak nem speciális listákat tanulsz, de ezekről majd máskor) – inkább fogadd el, hogy le kell ülnöd és csinálnod a saját kártyáidat, hogy a saját emlékeidet hozhasd létre.
Ezt én évekig nem akartam elfogadni. Hittem abban, hogy majd beletölthetem a fejembe a szólistákat, majd robotként vissza tudom mondani őket, mert az Anki segít ebben. Nem. Ne áltasd magad te sem, így megspórolsz egy csomó időt és energiát magadnak. 🙂
17. szabály: Használj redundanciát
A redundancia a számítástechnikából lehet ismerős: igazából biztonsági másolatot jelent. Hogyha történik valami az eredeti dologgal (szerver, program, stb.), akkor se legyen világvége, legyen hova nyúlni, ott folytatni a dolgokat, ahol abbahagytuk.
Mit jelent a nyelvtanulásban:
Ha egy új szót/kifejezést tanulsz, akkor írj hozzá TÖBB példamondatot, és készíts hozzá TÖBB Anki kártyát – ez több emléket fog létrehozni, könnyebb lesz előhívni a dolgot.
Itt pedig máris visszaköszön a kontextus, az egyszerűsítés és a már megtanult dolgok szabálya. Minden összefügg mindennel – ezeket a plusz mondatokat/kártyákat nem felesleges időpazarlás létrehozni, pont ellenkezőleg!
18. szabály: Használj referenciákat
Ahhoz, hogy mindig naprakész legyen a tudásod, érdemes a referenciákat is kéznél tartani. Ugyanis ha különböző dolgokat tanulsz, akkor vissza tudod keresni, hivatkozni rá vagy kibogozni, hogy hol csúszhatott be egy hiba.
Mit jelent a nyelvtanulásban:
Ha mondjuk egy új szóval te magad írsz példamondatot, de nem vagy biztos annak helyességében, akkor fennáll a veszélye, hogy a szót/szabályt rosszul tanulod meg, és később is rosszul használod. Ilyen eset észlelésekor érdemes visszamenni az adott részhez és kikeresni, mi a helyes megfogalmazás, hogy így használd a továbbiakban. Ez könnyű, ha van rá referencia.
De ez a szabály leginkább a gyorsan változó tudományágakban lehet fontos (mondjuk számítástechnika), a nyelvtanulásnál nincsen különösebben nagy szerepe.
19. szabály: Használj dátumokat
Amikor valamit feljegyzel, akkor felírhatod mellé a dátumot – így ha később valami olyan információt tanulsz, ami ezzel ellentmond, akkor össze tudod hasonlítani. A gyorsan változó területeknél (lásd 18. szabály) ez fontos lehet.
Mit jelent a nyelvtanulásban:
Egy nyelv viszonylag lassan változik, így ennek a szabálynak nincs jelentősége a nyelvtanulásban. Ne vesztegesd rá az idődet.
20. szabály: Állíts fel fontossági sorrendet
Sajna nem tudunk mindent megtanulni, ezért képesnek kell lenni arra, hogy kiválogassuk, mik azok a fontos információdarabkák, amik nekünk relevánsak, a mi életünkhöz, nyelvtudásunkhoz szükségesek.
Mit jelent a nyelvtudásban:
Itt a második számú ok, amiért nem érdemes előre elkészített Anki csomagokat letölteni, mert azok nem a mi életünkre, helyzetünkre vannak szabva.
Noha már több, mint 500 óra tanulást beletettem a német nyelvbe, a bagoly (die Eule) szót csak most tanultam meg, mert most volt releváns, holott jó eséllyel az alapfokú nyelvtanfolyamokon erőltetik. Minek?! Ha nincs rá szükség, akkor NE tanuld meg.
Pont ide tartozik az egyik legfontosabb saját szabályom is az Ankival kapcsolatban: a cél az, hogy minél KEVESEBB kártyám legyen benne, nem az, hogy minél több. Csak a számodra fontos szavakat tanuld meg és helyezd el az Ankiban.
Bár a 20 szabály közül nem mindegyik hasznosítható következetesen a nyelvtanulásban is, a tanulásról való gondolkodásodat érdemes eszerint alakítani. Nekem nagyban megkönnyítette az életemet. 🙂
A végére összefoglalva tehát a 20 szabályt:
- Ne memorizálj olyan dolgokat, amiket nem értesz
- Először mindig a nagy képet nézd meg
- Mindig kezdd az alapokkal
- Használd a minimum információ elvét
- Mindig az aktív visszahívásra törekedj (a passzív helyett)
- Használj képeket, ahol lehet
- Használj mnemonikákat a trükkösebb dolgok megjegyzéséhez
- Használj vizuális hézagokat
- Ne tanulj halmazokat
- Kerüld a felsorolásokat
- Kerüld az interferenciát
- Optimalizáld a megfogalmazást
- Hivatkozz a már megtanult dolgokra
- Használj személyes példákat
- Használd az érzelmeidet az új memóriák kialakításánál
- Tedd a tanulnivalót kontextusba
- Használj redundanciát
- Használj referenciákat
- A referenciákhoz írj dátumokat (nem fontos)
- Állíts fel fontossági sorrendet a tanulnivalóban
Használd őket és rettenetesen meggyorsítod a haladásodat!
