Rendhagyó cikksorozatunkban ezúttal azt pedzegetjük, hogy mi a leghatékonyabb módja a szavak/fogalmak megjegyzésének. Második rész.
Szóval, az első részben megismerkedtünk az SRS fogalmával és az SRS-t hasznosító programokkal, most pedig egy kicsit jobban megnézzük az egyik legnépszerűbb példányt, az Ankit.
Maga a program innen tölthető le, a videókban pedig megtekinthetjük, hogy hogyan is kell felállítanunk a dolgot, hogy minden flottul menjen. Hosszas kutakodás és olvasás után úgy döntöttem, hogy nekem az itt ajánlott módszerek nem felelnek meg, ezért ehelyütt inkább a saját tapasztalatomat írnám le. Megfogadni természetesen nem kötelező, pusztán tényt közlök, meggyőzni senkit nem akarok.
Aki csak egyszerűen a programot akarja használni, az nyugodtan nyomja végig a videókat (nem hosszú) és úgy nagyjából lesz képe, hogy mit is kellene tenni. Ha valamit nem találunk, nincs a helyén, nem ott van, ahol kellene lennie, ne lepődjünk meg, nem a mi készülékünkben van a hiba – a fejlesztő japán úriember, gondolkodásmódja jelentős eltérést mutat mienkéhez képest. Na, de.
Paklik
Miután elindítjuk a programot, kapunk egy képernyőt, ahol rögtön létrehozhatunk egy paklit (Deck), amibe majd szépen pakolászzuk bele a kártyáinkat. Egy pakliban végtelen számú kártya lehet, azonban ha szeretnénk kihasználni az online lehetőségeket (ezekről később), akkor érdemes észben tartani, hogy egy pakliban csak 10000 kártya lehet (és persze miért ne szeretnénk használni ezeket a lehetőségeket? Na, ugye.) Nyugodjunk meg, a 10000 bőven elég lesz.
Ha valaki több nyelvet akar egyszerre tanulni (nem ajánlott), akkor érdemes minden nyelvnek egy külön paklit kreálni, hogy ne keveredjenek a dolgok.
A magam részéről én csináltam egy külön paklit a Notes in Spanish-ból tanultaknak, egyet az általános spanyolnak (ide olyan dolgokat hajigálok, amik csak úgy szembejönnek innen-onnan, könyvekből, podcastokból, cikkekből, netről, stb…), egyet pedig a chat-nek (ide mennek azok a dolgok, amiket a natívokkal folytatott konzultációim során tanultam).
Kártyák
Miután kész a pakli, ki kell választanunk egy paklimodellt, ez csak azt befolyásolja, hogy hogyan néz ki a kártyánk. Normál esetben a Basic teljes mértékben meg fog nekünk felelni (a japán tanulásához lehet japánt választani, így egy kártyán több mező is van, ahol fel lehet tüntetni még több információt az anyagról (kiejtés, stb.), de megint csak ne rohanjunk előre).
Ez azt jelenti, hogy lesz egy kérdés (front) és egy válasz (back) mezőnk a kártyán (gyakorlatilag a kártya két oldala), plusz a kártyához adhatunk úgynevezett „Tag”-eket, vagyis címkéket.
Ez akkor jöhet jól, ha később rendszerezni akarjuk terebélyesedő készletünket. Én itt olyan rendszert alkalmaztam, hogy pl. a Notes in Spanish pakliban minden egyes leckét külön címke illet meg. Tehát miikor egy leckéből kiszedek mondatokat és beírom őket a pakliba, akkor a hozzárendelem a kártyához a lecke számát (pl.: NISI14, ami a Notes in Spanish Intermediate 14. leckére utal). Vagy a chat pakliban lévő mondatokat a szerint címkézem fel, hogy a mondatot kitől tanultam, értelemszerűen a címke maga az illető neve lesz.
Kártyáinkat színezhetjük, vastagíthatjuk, dőltbetű, toronyóra lánccal, teljesen testre szabható. Mi több, hanganyagot is hozzárendelhetünk, sőt, fel is vehetünk, menet közben! Így ha van egy anyanyelvű ember a közelünkben, csak rá kell böknünk a piros „Record audio” gombra és már mehet is a móka.
Ja, a legfontosabbat majdnem elfelejtettem: a jobb felső sarokban van egy gomb, ami mellett a sejtelmes „Cards” felirat van, magán a gombon pedig a „Forward” szó szerepel. Ha rákattintunk, akkor bejelölhetjük a „Forward” és „Reverse” opciót is.
És hogy ez mit takar? Nos, itt kezdi az Anki megkavarni a dolgokat. Figyelem kössük be az öveket, lehet, hogy elsőre nem lesz túl érthető, amit itt megpróbálok leírni. Sajnálom, írási képességeimen van még mit csiszolni.
Hopp, most látom, hogy elfogyott a hely, megint félbe kell hagynom mondandómat. Jövő héten folytatjuk!
A sorozat további részei:
– Hogyan ne felejtsem el a tanultakat I. rész
– Hogyan ne felejtsem el a tanultakat III. rész
